Cikkek

Tóth Gábor

A bélflóra egyensúlyának jelentősége

Az emberi szervezet egészségét nagyban befolyásolhatja a bélrendszerben élő, betegséget általában nem okozó mikroorganizmusok csoportosulása, az ún. normál bélflóra, ezen belül is a hasznos bélflóra.

A baktériumok száma a bélcsatornában, főleg a vastagbélben jelentős. A vastagbélben (colon) 1012-1014, vagyis több mint százmilliárd élősejt található 1 gramm béltartalomban, amely mutatja különleges fontosságukat. A bélben élő mikroorganizmusok között vannak hasznosak, károsak és „kétarcúak” is.

A vastagbél mikroflórájának összetétele és az emberi egészség között szoros kapcsolat áll fenn. A káros flóra túlsúlya akár májkárosodáshoz, irritábilis bél szindrómához, candidiasishoz, magasabb koleszterin szinthez vezethet, hosszabb távon. Az előnyös flóra képviselői (pl.: Streptococcus, Lactobacillus, Bifidobacterium nemzettség egyes tagjai) ugyanakkor a szérumkoleszterinszintet és az érelmeszesedés esélyét csökkentik, a nyálkahártya immunitást stabilizálják, a rövid szénláncú zsírsavak termelése révén csökkentik az elhízást, a hátrányos fekál-enzimek aktivitását és a fekál-toxinok mennyiségét – ezáltal a vastagbélrák és az irritábilis bél-szindróma kialakulási esélyét – csökkenthetik.

Az előnyös flóra továbbá visszaszorítja a kórokozókat, valamint a fertőzések és atópiás megbetegedések (allergiák) kockázatát csökkentik. Gyulladáscsökkentő anyagokat, vitaminokat (K, B1, B2, biotin, folsav, B12) termelnek, hámosítják a bélfalat. A táplálékért való verseny révén visszaszorítják a káros fajok szaporulatát. (kompetitív gátlás) Hazánkban a felnőtt szervezetben a hasznos mikrobák aránya jellemzően 1-2 %-ra tehető (és csak ritkán haladja meg a 10%-ot) a teljes bélflórán belül, amely elmarad a minimálisan elvárható 40-45%-os alsó értéktől. Ez magyarázatot adhat a gyomor-bélrendszeri és keringési megbetegedések, immungyengülések egy részére.

Az egyoldalú, hiányos táplálkozás, alkoholfogyasztás, dohányzás, lelki stresszek és utazási izgalmak mind a hasznos flóra visszaszorulását eredményezhetik. A bélflóra védelmét rostokban, fitokemikáliákban gazdagabb, prebiotikumokban is bővelkedő étrend és bélflóra regeneráció biztosítja. Különösen a zab, a tönköly, lencse, zöldborsó, zöldbab, hagyma, fokhagyma, alma, barack, banán, szilva, ribiszke, zöldség- és gyökérfélék, cikória, édesburgonya előnyös a bélrendszeri státusra nézve. A nyers ételek, a csírafélék is javasolhatók. A bélflóra szempontjából egyik legfontosabb vegyületet, az inulint, a csicsókagumó tartalmazza a legnagyobb mennyiségben, ezért hasznos a rendszeres, ám kis mennyiségű csicsókafogyasztás (sütve, főzve, reszelve nyersen sárgarépával, stb)

A bélflóra tehát létfontosságú szerepet tölt be nemcsak a gyomor-bélrendszer, hanem a teljes szervezet védelmében. Az egyre terjedő fertőzések egyik legfontosabb oka a humán bélflóra káros mikrobák irányába történő eltolódása, illetve a bélrendszeri egyensúly rendszeres és tudatos visszaállításának elmulasztása. (E célra forgalomban van többféle, bélflóra helyreállítását célzó probiotikumot tartalmazó készítmény)

Természetesen az előnyös bélbaktériumok nem védenek meg bennünket minden agresszív kórokozótól, azonban általános értelemben csökkentik a fertőzés kialakulásának esélyét, és lehetővé teszik a gyorsabb bélrendszeri és egyéb regenerációt. (hatékony kiegészítői a megelőzésnek és terápiának)