Táplálkozz okosan!

Erdős Borcsa beszélget Tóth Gáborral az elhízásról

Túlsúly, elhízás - étrend, életmód

1. rész

Bevezetés

A túlsúlyról és az elhízásról többet hallunk, olvasunk, mint más témákról, ennek ellenére mind a mai napig alapvetően megoldandó probléma maradt. Az elhízást ma már önálló betegségként (nem pusztán kockázati tényezőként) tartják számon a szakmában. Ez a tény felhívja a figyelmet a kérdéskör jelentőségére.

Túlsúly vagy elhízás? Drámai adatok

Túlsúlyról akkor beszélünk, amikor az ideális testtömeget legfeljebb 20%-ban haladja meg a többletsúly, vagyis például egy 70 kilogrammos ember esetében 84 kilogrammig túlsúlyról van szó, e felett pedig elhízásról. A felnőttek kétharmada és a gyerekek egynegyede küzd súlyproblémákkal, és a merészebb becslések szerint ez nemcsak fennmarad, hanem a túlsúlyosak száma emelkedni fog, sőt századunk egyik alapproblémájává válhat ez a terület. Gyermekkorban a helyhez kötöttség terjedése (pl. számítógépes játékok, televíziónézés, stb.), illetve az ehhez kapcsolódó mozgáshiány, emellett a nassolnivalók rendszeres fogyasztása a fő okok. Idősebb korban a mozgást akadályozó ízületi betegségek, illetve más okból fakadó mozgáshiány, a szervezet kisebb energiaigénye, valamint a „pénztárcakímélő”, alacsonyabb árfekvésű „energiaforrások” ̶ mint például a kenyerek, finompékáruk, kekszek, sütemények, tésztafélék, nápolyik stb. ̶ fogyasztása emelheti az időskori elhízás esélyét. Az elhízás pedig a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzetet és sok más tényezőt előnytelenül befolyásolhat, egy esetleges eleséskor pedig a súlytöbblet nagyobb veszélyeket is rejt.

Rendeletekkel a kevesebb kalória felé

Az elhízás egyes, belső szerveket érintő, betegségek esélyét is növelheti, mint a II. típusú cukorbetegség, a szívinfarktus és a stroke, a magas vérnyomás, az epekő, illetve egyes daganatos betegségek. Ma már az orvostudomány mellett a táplálkozás- és élelmiszer-tudomány is külön fókuszál e területre, mind a megelőzés, mind a dietoterápia terén. A rendeletek is ehhez igazodnak, így megjelentek a csökkentett energiatartalmú vagy light, a cukormentes és hozzáadott cukrot nem tartalmazó és egyéb korszerű termékek a forgalomban, konkrét tápanyagértékekkel és tájékoztató adatokkal. Az elhízás a metabolikus szindróma egyik eleme, vagyis az életminőség romlásában, sőt később akár a korai halálozásban is szerepet kaphat, a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség mellett („halálos négyes”).

Személyes felelősségünk a prevencióban

Miért is kell beszélni e területről az életvezetés kapcsán? A fő oka az, hogy személyes életmóddal és étrenddel összefüggő jelenségről van szó, amelyben – hozzá kell tenni – természetesen genetikai faktorok is szerepet kapnak. Ugyanakkor nyilván nem a „többletsúlyt” örököljük, hanem a testalkatot, amely hajlamokat hordoz, valamint az anyagcserét, ezekhez az életvitelünk és táplálkozásunk adja hozzá a „maga részét”, így alakul ki a felnőttkori testfelépítésünk, ennek kapcsán a testtömegünk. Ismert szakmai példa az ikerpárok megfigyelése: ha az ikrek, valamilyen okból, külön családban nőnek fel, eltérő életmódbeli és étrendi szokásokat alakítanak ki, az egyik gyermek később túlsúlyos lehet, a másik nem, amely mutatja a táplálkozási szokások szerepét, jóllehet a genetikai státuszuk gyakorlatilag azonos. Elmondhatjuk tehát, hogy nemcsak a gének, hanem az étrendi szokások is átadódnak egyik generációról a másikra, és e kettő együtt alakítja a testtömeget, egyéb tényezők mellett. Az elhízásról szóló kétrészes cikksorozatunk második részében, egyebek mellett, az elhízás főbb okaival, a hasi zsírszövet problémakörével és két fontos arányszámmal foglalkozunk, amelyek segítik eldönteni, van-e túlsúlyunk.